Helyből tudok mondani két ex-refist, akik egyetemi éveik jelentős részét a Profeszben töltötték, és mivel ez a kettő közül az egyik én lennék, örömmel mutatom most be, és ajánlom az egyetemre készülők figyelmébe ezt a kollégiumot.
Induljunk a kályhától. Mi a különbség kollégium és szakkollégium között. A „sima” koleszban csak lakik az ember. Persze minden „sima” kolinak is megvan a maga sajátossága, hagyományai, szokásai, de a szakkollégium egy másik szintet jelent. Egy szakkollégiumban nem csak lakik az ember, hanem tanul is. Mit jelent ez? Nagyobb egyetemek szakirányai mind rendelkeznek szakkollégiummal (pl. jogi, közgazdasági stb.) ahol a kollégisták az egyetemi órák után újabb órákat látogatnak, és lehetnek majd végül saját területükön belül még jobb szakemberek, miközben megtanulnak „önszerveződni”, saját kollégiumi közösségük ügyeiért felelni.
Mit jelent ez a Profesz esetében? Mivel nem egy adott egyetem adott szakához kötődő intézmény a Profesz, így bárki jelentkezhet oda. Ahogy a neve is mutatja, az egyházi szál és az egyetemi tanulmányok azok, amik összekötik a kollégistákat. Milyen kötelezettségei vannak egy bentlakónak a Profeszben?
· Részt kell venni a Bibliaórákon (általában hétfő esténként)
· Minden félév elején választani kell egy elvégzendő szemináriumot (pl. mérnöki, bölcsész, természettudományos, jogi stb.) (Általában kedd esténként.)
· Részt kell venni a közéleti esteken, amikor is egy híres tudós, kutató, művész, sportoló érkezik a koleszba, aki előadást tart, és beszélgetni lehet vele (általában szerda esténként).
Ezek a legfontosabb tanulmányi elvárások, de ezek mellett mindenki tagja lesz egy stábnak is. Tulajdonképpen a stábok felelnek a közösségi egybentartásáért (közösségi programok, szelektív gyűjtés, toborzás, kulturális programok, sport stb.).
Az ajánló első fele meglehetősen hivatalosnak tűnhet, talán még el is ijeszthet sokakat a jelentkezéstől. Plusz kötelességek még a nehéz egyetemi tanulmányokon kívül? Kinek kell ez? Érthető aggodalmak, de alaptalanok, ezt exrefis exprofeszesként mondom. Nem állítom, hogy könnyű egy szakkollégium lakójának lenni, de szavakban, írásban nem kifejezhető pluszélményt nyújt.
Emberileg, szakmailag, hitében is fejlődhet az ember, életre szóló barátságokat köthet, és egy szép, igényes helyen töltheti boldog egyetemista éveit. A nem tanulmányi jellegű programok tárháza is széles, közösségi- és sportprogramok, időnkénti kiállításlátogatások gondoskodnak a kikapcsolódásról. Kevés olyan profeszesről tudok, akiben nem alakult volna ki egy szoros kötődés a kollégiumhoz vagy lakóihoz. Amennyire szabadidőnk engedi, néhányan a mai napig összejárunk. Nem érdemes elszalasztani ezt a lehetőséget.
Pénzes Martin